1872
Január 27-én született Assakürtön (a mai Szlovákiában), kilencgyermekes zsidó család második gyermekeként. A nagy családot el is kellett tartani ezért a négy elemi és négy polgári iskolai év után, hogy szüleinek segítsen, munkába állt.
1892
Belépett az újpesti Egger Béla és Tsa céghez kereskedelmi alkalmazottként. (Itt dolgozott az a fiatalember is, akit később a Porsche márka atyjaként tiszteltek: Ferdinand Porsche). A jó fejű, négy nyelven beszélő fiatalembert a gyár oroszországi képviselőjévé nevezték ki és 1904-ben már a gyár aligazgatója lett.
1906
Létrejött az előző cég utódaként az Egyesült Izzó. Szerteágazó, kiemelkedő munkája eredményeként az I. világháború negatív hatásai ellenére szinte szárnyalt a gyár, ami főként a tehetséggondozásnak volt köszönhető. Aschner ösztönözte a cégen belüli kutatómunkát. Sőt Hóman Bálint kultuszminiszternek is felajánlott egy jelentősebb összeget, hogy abból a tehetségeseket segítse. Ekkor már vezérigazgató volt, így megtehette, hogy a Műegyetem atomfizikai tanszékének is létrehozott egy 300.000 pengős alapítványt.
1931
Ebben az évben a világ izzólámpáinak 95%-át négy cég állította elő. Az amerikai General, Electric, a holland Philips, a Német Osram, a francia Compagnie des Lampes és a magyar Tungsram. A belőlük létrejött kartellnek előbb alelnöke, majd elnöke lett. Hazai elismertségét és befolyását jelzi, hogy a Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak pedig felügyelő bizottsági tagja volt.
1944
Március 19-én, a német megszállás másnapján letartóztatták és májusban Mauthausenbe hurcolták. Villájába Adolf Eichmann költözött. Rabtársai a legemberségesebb emberként jellemezték. Az akkor már idős és beteges Aschner kérhette volna felmentését a fizikai munka alól, de ő minden napot végig dolgozott társaival. 1944-ben a nemzetközi partnerek és a hazai cég vezetése titkos tárgyalásokat folytatott az SS-szel kiszabadítása érdekében. Végül 100.000 svájci frank ellenében elengedték, előbb Bécsbe, majd Genfbe szállították.
1945
A II. világháború végén a szovjetek az újpesti gyár gépeinek és lámpáinak döntő részét elrabolták. (Nem volt a jóvátétel része, így jogtalanul vittek el csaknem mindent.) Hogy az óriási kártételt követően segíthessen, közvetlenül Rákosihoz fordult, hogy engedélyezze hazatérését. Aschner alelnökként visszatért cégéhez és mindent megpróbált, hogy a cég talpra álljon. A termelés újraszervezése mellett beindította a neoncső gyártását is.
1952
Ahogy Bay Zoltán írta: a „remegő kezű, totyogó, süket öregember”-t a betegségek legyűrték. A vagyonától teljesen megfosztva, nyolcvan évesen hunyt el. Haláláról senki sem adott hírt, a gyár saját lapja sem.
Aschner és a zsidóság
Az egyházáról sem feledkezett meg, évente 5000 pengőt biztosított nekik. A budai és újpesti zsidó hitközségeket külön is segítette. Az öregotthonok és árvaházak működésének támogatására külön gondot fordított. Szerénységére volt jellemző, hogy a segítésükre szánt összegek átadásakor kifejezetten kérte, hogy nevét ne említsék meg.
A zsidó törvények elől elmenekülhetett volna, hiszen érvényes hajójegye volt New Yorkba, a világkiállításra, de itthon maradt és fizetés nélkül dolgozott. Az 1939 évi IV. törvény 12 százalékban maximálta az ipari és kereskedelmi cégeknél munkát vállaló zsidó származásúak létszámát. Aschner, hogy ne kelljen dolgozóit elbocsátania, munkafelvételt hirdetett keresztény munkavállalók részére, így az arányokat betartva, megtarthatta zsidó dolgozóit.
Aschner és a család
Feleségével Czettel Jolánnal 51 évig éltek harmonikus házasságban, a levelek tanúsága szerint nagy szeretetben. Tíz évvel fiatalabb felesége azonban csak néhány hónappal élte túl férjét. Két fiuk született. Endre fiatalon, 12 évesen hunyt el, az 1908-ban született Pál, túlélve a vészkorszakot, 1945 után is segítette apját. 1956-ban Kanadába vándorolt ki. 1998-ban ott is halt meg.
Aschner Pál kitűnő teniszező volt, játszott a Davis-kupa csapatban is. Az UTE „hokkicsapat” legjobbja és igazolt futball játékvezető volt.
Emlékezete
Aschner Lipót emlékét Újpesten tér és mellszobor, a gyár falán emléktábla, a stadionban dombormű őrzi.
A Gyáriparosok Országos Szövetsége 1989-ben hozta létre az Aschner Lipót alapítványt, mely Aschner Lipót díjat alapított.
Születésének 150. évfordulóján, 2022. január 27-én az Aschner Lipót téren állították fel mellszobrát.
Aki a korát megelőzte – Aschner Lipót élete című könyvet (az újpesti önkormányzat támogatásával) a Kossuth Könyvkiadó adta ki.
Budai villája ma is áll az Apostol utca 13-ban. A sajnos igénytelenül átalakított épület eredeti tornyát a világháborúban veszítette el, de gyönyörű kertjét is beépítették, parkolót alakítottak ki helyén.
Aschner és a pénz
Bár hatalmas vagyon felett rendelkezett, szerényen élt. Az Apostol utca 13-15. alatti ház volt az egyetlen ingatlana. Reggel hét órakor kelt, úszott és a gyárban volt fél négyig. Aztán Újpesten teniszezett az általa alapított sporttelep egyik pályáján.
Sporttal kapcsolatos munkássága
Aschner sportemberként és sportvezetőként már a kilencvenes évektől részt vett Újpest sportéletében, Nagy kedvelője volt a teniszjátéknak, 1903-tól rendszeres használója volt az UTE népszigeti teniszpályáinak.
A klubirányítas sem állt távol tőle, hiszen a gyar dolgozói számára 1911-ben megalapította az Ampere (a későbbi Tungsram) Sportegyesületet. Az Újpesti Torna Egyletnél 1895 óta látta el a titkári feladatokat, de az első komoly szerepet a labdarúgó-stadion építése kapcsán vállalta magara. 1921-től volt az Újpesti Torna Egylet társelnöke, 1925-től teljhatalmú elnöke. A sportszervezet Magyarország harmadik legrégebbi folyamatosan működő sportegyesülete. Vezetését elnökként 1934-ig vállalta.
A Magyarországon első, STADION-nak nevezett futballpályát Aschner – a szintén újpesti Mauthner és Wolfner családdal együtt – 1922-ben építtette Újpesten, Hajós Alfréd tervei alapján. A 200 páhollyal ás 2000 ülőhellyel rendelkező sportpályára összesen 20 ezren válthattak jegyet.
Közvetlenül a gyár szomszédságában, a gyár kultúrháza köré tíz teniszpályát építtetett, ahol csaknem minden nap maga is megfordult. A kultúrházban egy fedett teniszcsarnok is helyet kapott,
1925-ben a stadion lelátó alsó üléssorainak helyén, a füves pálya körül kerékpár pályát építettek, majd 1928-tól az atléták számára dobó- es ugrópályákat alakítottak ki. A további fejlesztésekhez a Tungsram biztosított területet. Az UTE létesítményeit az egyesület sportolói és a gyár dolgozói is használhatták.
A vívócsarnok a vállalat budapesti központjában, az Eötvös utcában kapott helyet, a többi szakosztály sportolói Újpesten edzettek. A gyár vízi sporttelepe (a későbbi Tungsram Strand) a Dunába felsziget szerűen benyúló Trianoni-gáton létesült. Az újpesti Dunaparton evezőstelepet is létesített.
1930-ban a Duna túlsó partján – a mai Pünkösdfürdői strand helyén – alakították ki a fürdő- es sporttelepet, melyet szintén Hajós Alfréd tervezett. A három úszómedence közül az első (50×20 m-es, nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas versenymedencét nappal a város közönsége használta, míg esténként – víz alatti reflektorvilágítással –itt edzettek az UTE úszói és vízilabdázói.
A labdarúgók különösen sikeresek voltak. Az 1938-as nemzeti tizenegyben öt újpesti játékos játszott. 1920 és 1942 között öt bajnoki címet nyertek (1929-30, 1930-31, 1932-33, 1934-35, 1938-39) és húsz bajnoki helyezést értek el.
Az UTE Aschner alatt élte fénykorát. Több sportágban is (vízilabda, vívás, birkózás) olimpiai bajnokokat nevelt, Los Angelesben és Berlinben összesen hét UTÉ-s állhatott fel a dobogó tetejére. Már nem volt az UTE elnöke, amikor elfogadta a Magyar Nemzeti Labdarúgó Liga elnöki posztját.
TUNGSRAM
A gyárban 1911-ben készült el az első gáztöltésű wolframszálas izzólámpa. Az amerikai Western Electric egy évvel később betársult a vállalatba, és ettől kezdve használják a Tungsram nevet. A „Tungsram” márkanevet Aschner Lipót találta ki. A wolfram angol és német nevéből (Wolfram és Tungsten) az első német szótagból és a második angol szótagból jött létre a „Tungs-ram” szó, melyet hivatalosan 1909. április 28-án jegyeztek be. A cégben 1932-ben a szintén amerikai General Electric szerzett meghatározó részesedést. (2022-ben a Tungsram nehéz helyzetbe került, hogy sorait rendezni tudja egyes gyáregységek leépítése mellett májusban csődvédelmet kért.)
A kripton izzó
Az Egyesült Izzó 1922-ben alapította meg kutatólaboratóriumát. Itt dolgozott Bródy Imre fizikus is, akinek alapkutatásai eredményezték a lámpabúra kriptonnal történő megtöltését 1931-ben, ami forradalmasította az izzólámpagyártást. A kripton izzó magasabb élettartama, gazdaságosabb fényhasznosítása miatt 1936-ra már a világpiacon is elismert volt. A következő évtizedben több, itt született, jelentős szabadalom bejelentése segítette a húszas évek végétől gyártott elektroncsövek elterjedését. A kutatólaboratórium eredményei között tartjuk számon a xerox sokszorosítótechnika és a televízió ősének tekinthető lokátortechnika kifejlesztését is. Itt kísérletezték ki a rádiócső és televízió képcső gyártását. A cég 1925-től Tungsram márkanévvel rádiókat is készített. A későbbi Nobel díjas Gábor (Günszberg) Dénes gázkisülésekkel foglalkozott.
1939-ben az újpesti gyárban már több, mint 25 millió izzólámpát állítottak elő, 17 millió pengős exportjával pedig megelőzte a piacvezető Philipset.
1946. február 6-án világraszóló esemény színhelye volt a gyár. Itt került sor Bay Zoltán fizikus, a kutatólaboratórium vezetője sikeres kísérletére, amelyben radarvisszhangot fogott fel a Holdról az üzemben készített lokátorral. (Bay Zoltán 13 zsidó mérnök megmentéséért Jad Vasem-díjat kapott.)
A Tungsram izzók alapanyagát, a wolframot egy kongói lelőhelyről a belgák szállították. 1945 után Belgium közölte, hogy ha a Tungsram Rt-t államosítják, nem szállítanak alapanyagot. Így Magyarországon a Rákosi és Kádár korban egyedüli Rt.-ként működött. Pontosabban, hogy annyira ne lógjon ki a lóláb, a Magyar Nemzeti Bank is Részvénytársaság volt.
1872.1.27 – 1952.1.18