1860
December 28-án született Kisbéren, Magyarországon.
1870-1883
Iskoláit Győrben végezte, de már a bécsi Technische Hochschule-n tanulta az építészetet.
1883
Hazatért, majd tizenkét évig Lechner Ödön és Pártos Gyula irodájában dolgozott. Ez az időszak egész munkásságára meghatározó jelentőséggel bír.
1894–1899
Ebben az időszakban több olaszországi tanulmányútra is lehetősége volt, melyek során magába szívta a kor legmodernebb építészeti trendjeit, és jelentősen bővítette ismereteit.
1888
Ebben az évben kapta meg élete első jelentős megbízását: megnyerte az esztergomi zsinagógára kiírt tervpályázatot és a zsinagóga kivitelezését.
1894
Ettől az esztendőtől már önállóan dolgozott, majd később alkotótársával, Somogyi Györggyel közösen tervezett. Ugyanettől az évtől kezdve részt vett a fővárosi iskolaépítési programban és több vidéki tanintézmény megvalósításában is.
1896
Megszületett a nagybecskereki zsinagóga. Szintén ebben az évben tervezte meg a Millenniumi Kiállítás Papír- és Sokszorosítóipari csarnokát. Ezt követően sorra jönnek a nagyon magas építészeti nívójú Baumhorn-zsinagógák tervei.
1898
Átadták a szolnoki zsinagógát, Baumhorn egyik legmonumentálisabb alkotását. Közben újabb „világi” megbízásokat vállalt el: így épülnek fel első lakó- és bérházai Budapesten, a nyolcadik kerületi József Attila utca 38-as és a hatodik kerületi Szív utca 66-os szám alatt álló lakóingatlanok.
1899
Megépült a temesvári zsidó templom. Ebben az évben született meg a budapesti lipótvárosi zsinagóga pályázatára benyújtott tervezete, amely a kor építészeti vitáit követően a többi pályaművel együtt a fiókban maradt.
1908–1909
Megtervezte a kis mérete ellenére is monumentális hatást keltő budapesti Aréna úti zsinagógát.
1900-1912
Monumentális bank-, székház-, és bérpalotákat tervez és épít Szegeden, Temesvárott és Újvidéken.
1900-1903
A szegedi neológ zsinagóga megépítése.
1903-1926
A fiumei, a ceglédi, a szatmárnémeti, a liptószentmiklósi, az újvidéki, a muraszombati, a makói, a nyitrai, az egri, a losonci zsinagógák megépítése.
1908
A budapesti Dózsa György úti zsinagóga.
1910-11
Budapest, XIII. Csata utcai Elemi Népiskola.
1924
Ebben az évben épült meg tervei alapján a Páva utcai zsinagóga.
1925–1927
Tervei alapján megtörtént a Csáky utcai Zsinagóga kibővítése.
1929–1931
Megépült Gyöngyösön az eddigieknél korszerűbb, vasbeton szerkezetű zsinagóga.
1932
A Budapest, Bethlen téri Zsinagóga felavatása.
1932
Budapesten éri a halál július 8-án. Egészen haláláig folyamatosan alkotott.
A világ negyedik legnagyobb zsinagógája, és Baumhorn Lipót tervezte. Melyik az?
A szegedi Új zsinagóga. 1900 és 1902 között épült, ez Magyarország második, egyben a világ negyedik legnagyobb zsinagógája, a 28 zsinagógát tervező építész legjelentősebb és legszebbnek tartott alkotása. Eklektikus stílusú épület, szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, román stíluselemekkel. Szeged város egyik legfontosabb műemléke, kiváló akusztikájának és 1340 ülőhelyének köszönhetően rendszeresen koncerteket is tartanak benne.
Miért nem épülhetett meg a lipótvárosi zsinagóga, amelynek pályázatán Baumhorn harmadik helyezést ért el?
Bár szakmai vita is nehezítette a zsidó templom megépülését, az okok végül gazdasági természetűek voltak. A tervek jócskán felülmúlták a megszabott építési költségeket (a győztes pályamű kupolája maga is hatmillió forintra tervezték) Hosszas tervezgetések után, 1907-ben a hitközség elvetette a további terveket, a telket pedig egy másik, a Dohány utcai zsinagóga mellett fekvő telekre cserélte. Ide épült később a Hősök temploma. A lipótvárosi zsinagóga ezért nem tudott megépülni.
Mely középületekben csodálhatják a szegedi polgárok ma is Baumhorn építészeti stílusát?
Az építész tervezte 1903-1904-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár kétemeletes szecessziós épületét, – ez ma OTP irodaházként funkcionál. De ő tervezete a Zsidó Hitközség Székházát (1901-1902), a Wagner palotát a város első liftjével (1904-1905), a Kölcsey-udvart (1909-1910), a Forbát-házat (1911-1912) és a takarékpénztár bérházát, az ún. Vasalóházat is (1912-1913).
Miben volt újszerű, már-már forradalmi a gyöngyösi zsinagóga terve?
Ennek a zsidó templomnak Baumhorn elképzelései alapján már korszerű vasbeton alkotja a szerkezetét. A szokásos boltozatokat vasbeton gerendákra állított, modern kupolaszerkezetek váltották fel. Az eredmény egy összefogott tömegű, ugyanakkor részleteiben változatlanul a középkori és a keleti elemeket alkalmazó gyönyörű zsinagóga lett.
Melyek tekinthetőek Baumhorn Lipót legsikereresebb alkotásainak, és miben rejlik ez az siker?
Baumhornnak azok a legsikerültebb és legkorszerűbb alkotásai, ahol a díszítő elemek kevésbé dominálnak és az épület nagy tömegében megjelenő tipikus keleti gyökerű formaelemek adják a sajátos hatást. Legjobb műveiben a tervezőművész olyan kiforrott, harmonikus formanyelvet használ, amelyet a szecesszió építészetére jellemző összművészeti eszmeiség hat át.
Egy fiatal építész két építészeti filozófia találkozásában, egy lüktető, forrongó művészeti korban
A fiatal építész, külföldi tanulmányai után hazaérkezve Magyarországra két domináns építészeti irányzattal találkozott. Az Alpár Ignác nevével fémjelzett, birodalmi megrendelésekre is számot tartó akadémikus, historikus irányzat volt az egyik. A másik Lechner Ödön és köre volt, Lajta Bélával, Komor Marcellel és Jakab Dezsővel, akik a magyar szecesszió és a népművészet által ihletett nemzeti stílus kialakításán fáradoztak. A fiatal Baumhorn Lipót e bonyolult, lüktető, nagy kihívásokkal teli korban művészként is és vállalkozóként is kiválóan tájékozódott. Rendkívüli képességeit leginkább a zsidó templomépítészetben kamatoztatta, amely az 1867-es kiegyezést követően a zsidó vallás elismerésének, és a gazdasági fellendülésnek köszönhetően széleskörűen elterjedt.
Lechner Ödön öröksége
Pár szóban nagy elődje, Lechner Ödön művészetéről: Lechner építészetében a magyar folklór, az ázsiai, illetve perzsa és indiai díszítőművészet felé fordult. 1891-ben Pártos Gyulával együtt megnyerte a Magyar Iparművészeti Múzeum és Iskola tervpályázatát „Keletre magyar” jeligével. Az Iparművészeti Múzeum (1893-96) épületének külső díszítései, a mázas cserepek, a pirogránit díszítőelemek, az áttört virágmotívumok indiai, perzsa, mór és magyar népi hatásokról tanúskodnak. Az épület egésze eltért az akkor megszokott formavilágtól, ami megépítésekor vegyes fogadtatásra talált, ma már a modern magyar építőművészet egyik referenciapontja.
Baumhorn Lipót 1883- 94 között a Lechner és Pártos tervezőirodában dolgozott, amely időszak egész munkásságára meghatározó jelentőséggel bírt: itt sajátította el nagyvonalú, könnyed rajzkészségét, a finom és gazdag részletképzések ismeretét. Stílusára rendkívül módon hatott a Lechner-i komponálási mód, amelyhez keleties, illetve reneszánsz, barokk, nem ritkán szecessziós ornamentikát társított.
Baumhorn és a historizáló szecesszió
Egy zsinagógaépítő számára – éljen bárhol és bármikor, valahol mindig a Bibliából ismert Salamon temploma a fő inspiráció, a modell, az irányadó, az etalon. Baumhorn Lipót és kortársai számára is fontos volt, hogy Jeruzsálem ókori építészetéről, a Salamon templomról valamiféle elképzelésük legyen. Ennek kialakításában nagy szerepet játszottak a 19. századi közel-keleti ásatások, továbbá Moses E. Lilien varázslatos lírai-biblikus képei, amelyek az építészeti motívumok gazdag tárházát mutatták és az ősi izraeli templomépítészet eredetéhez vezethetnek vissza.
Az érett Baumhorn-zsinagógákra jellemző a centrális alaprajzú térkompozíció, hatalmas kupolával, a timpanonos homlokzatképzés és a klasszikus-keleties hatások mellett a lechneri téglaszalagok alkalmazása is. Úgy nyúlt a szecesszióhoz, mint előtte a reneszánszhoz vagy a gótikához: elemeket, motívumokat vett át, de a szerkezet vagy a homlokzat egészére nem alkalmazott új architektúrát. Hívják ezt a fajta koncepciót historizáló szecessziónak is. Baumhorn méltán nevezhető zsidó szakrális építészünk legnagyobb alakjának, de emellett világi építészete is igencsak jelentékeny. Négy nagyvárosban, Budapesten, Szegeden, Temesvárott és Újvidéken gazdagította a városképet grandiózus lakó- és középületeivel.
Sokak szerint ő tervezte a világ legszebb zsinagógáját
A szegedi zsinagóga – jelentős szakirodalmi hivatkozásokban szerepel úgy is, mint „a világ talán legszebb zsinagógája.” „Fantasztikusan káprázatos, megannyi bonyolult részletétől megszédül a fej, és elakad a lélegzet” – írja róla Susan Birnbaum a Jewish Telegraphic Agency munkatársa. A már évtizedek óta tervezett zsinagógát Lőw Immánuel szegedi főrabbi ösztönzésére, és aktív közreműködésével 1903-ban avatták fel. Építészettörténeti előzményeként a firenzei reneszánsz dóm gazdag felületi díszítésű, mégis tektonikus méltóságát, a pisai román-gót dóm szinte anyagtalan légiességű plasztikáját említhetjük.
Ő a legnagyobb magyar zsinagógaépítész, húsz önálló zsinagóga és további nyolc felújítója és bővítője. Sikeres építőművész és sikeres vállalkozó is volt egyben. Építészete nem csupán a lechneri örökségre épül, hanem a romantika moreszk-gótizáló vonásának és a nemzetközi szecesszió díszítő gyakorlatának szerencsés szintézise. A nagy kupolás terek szecessziós jellegű megoldása Baumhorn művészetének igazi, iskolateremtő jelentőségű eredménye.
Kései korszakában szinte csak egyházi épületeket alkotott
Utolsó alkotói korszaka az első világháború utáni időszakra tehető, amikor – nem csupán Baumhorn esetében – a nagy építészeti megbízások megritkulnak. Ekkor kizárólag egyházi épületeket tervez: a fővárosban felépül két kisebb zsinagógája az 1909-ben felavatott Aréna úti (a mai Dózsa György úti) után a Páva utcában (1924) és a Hegedűs Gyula utcában (1927, vejével Somogyi Györggyel), Győrben kibővül a helyi zsidó templom (1925) de Losonc, Nyíregyháza (1918-1932) és Gyöngyös (1931, szintén Somogyi Györggyel) is gazdagodik egy-egy szép Baumhorn-zsinagógával.
Baumhorn ezekben az években visszanyúlt a klasszikus építészeti eszköztárhoz, timpanonok, ablak közeli lizénák, faltükrők alkalmazásával. A gyöngyösi templom kubusos szerkezetével és vasbeton vázával pedig már előhírnöke volt a modern építészetnek.
1860.12.28 – 1932.7.8