1875
Június 13-án született Bécsben rendkívül jómódú zsidó családban. Édesapja Isidor Neumann a bécsi egyetem bőrgyógyász professzora, császári tanácsos.
1892
Megnyeri az Ausztria folyamúszó bajnoka címet.
1893
Ebben az évben, valamint a következőben „Ausztria bajnoka hosszú távon”.
1895
Európa-bajnoki második helyezett hosszú távon (1609 méter)
1896
Olimpiai bajnokságot nyer 500 méteres gyors (szabad stílusú) úszásban Ausztria első olimpiai bajnoki érmét szervezve ezzel.
1897
Részt vesz a Chicago Athletic Association színeiben az Amateur Athletic Union másodszor megrendezésre kerülő éves fedett és nyitott medencés viadalán, amelynek Chicago ad otthont. A Jewish Sports Hall of Fame közlése szerint itt megnyeri a gyorsúszóversenyt. A korabeli magyar sajtóban azonban az jelent meg, hogy ugyanitt 200 yardon második lett a New York-i Reeder mögött.
1932
Február 9-én halt meg Bécsben
Alig élte túl olimpiai győzelmét…
Az olimpiai úszószószámokat gyors egymásutánban bonyolították le. Miután Neumann megnyerte az 500 méteres számot, már következett is a még embert próbálóbb 1200 méter. Jól jellemzi a kihívás nagyságát, hogy az 500 métert kihagyó és azalatt regenerálódó Hajós Alfréd, aki később az 1200-es táv olimpiai bajnoka lett, fel akarta adni a versenyt, csak azért nem tette, mert sehol sem látott mentőcsónakot. Azok ugyanis a mögötte levők mentésével foglalatoskodtak. Elsőként Neumann kapott fájdalmas görcsöket. Elkezdett fuldokolni a tengerben, és az utolsó pillanatban emelték ki a mentők, mielőtt elmerült volna.
Jeles önmenedzselő
A 20. század elején megszokottnak számított, hogy az egyes sporteseményekről maguk a versenyzők tudósították a lapokat. Neumann ezt jól használta, talán ki is használta, amennyiben igyekezett némileg szépíteni az eredményein, amikor egy-egy lapot tájékoztatott. 1897-ben egy chicagói versenyen megnyerte az egymérföldes számot, ám amikor a sikerét megtáviratozta Bécsbe, 3 percet javított az időeredményén. 1896-ben Abbázián indult egy vízi show-n, ahol akadályúszás és ruhában úszás szerepelt a „roppant mulatságos versenyen”. Neumann ezt a viadalt némileg túlpozícionálta a bécsi Zentralblattnak küldött tudósításában, megjegyezvén: „az utolsó pillanatban nem jelentkezik a startnál Guttmann Alfréd Budapestről, de ez úgy sem változtatott volna az eredményen”. Ugyanebben az évben azt közölték a sportlapok Neumann nyomán, hogy megnyerte a 7500 méteres versenyt Boroszlón, később kiderült, hogy rosszul emlékezett, ugyanis feladta a küzdelmet, a győztes pedig a berlini úszó, Arnold Töpfer lett.
Egy sajtóbotrány miatt hagyta el egyesületét, az I. Wiener Amateur Schwimm-Clubot. A Zentralblatt egy bécsi úszókat (köztük név szerint Neumannt) degradáló cikket jelentetett meg Töpfler „tollából”, ám amikor a berliniek kijelentették, az írás hamisítvány, a szerző nem Töpfler, a szerkesztőség nem tudott előállni a szerző kilétét igazoló dokumentummal. Az 1896. év végi osztrák bajnokságon nem is indultak német úszók. Neumann pedig az Egyesült Államokba távozott.
Amikor Neumann Hajós lett…
1897-ben kiadtak egy nagyívű, gyönyörű kiállítású görög‒francia nyelvű könyvet az előző évi olimpiáról Les Jeux Olympiques címmel. Ebben olyan kontextusban közölték Paul Neumann fényképét, mintha ő lenne a kétszeres olimpiai bajnok Hajós Alfréd. A Magyar Úszó Szövetség kérte a hiba kijavítását az utánnyomásokban.
Véletlenül lett olimpiai bajnok?
Tartja magát az a közhiedelem, hogy az első újkori olimpián, 1896-ban Athénban Hajós Alfréd annyira kiemelkedett az úszómezőnyből, hogy mindhárom versenyszámot neki kellett volna nyernie. Sőt, az is elterjedt, hogy Hajós azért nem indult a „középső” számban, mert az első eredményhirdetéséről (mivel ott csúszás volt) nem ért vissza. A valóság ezzel szemben, hogy Hajós szándékosan hagyta ki az 500 méteres úszást, mert akkora fizikai igénybevételt jelentett az első rövidtáv (ráadásul meg is sérült a mellkasa a rajthoz kifeszített hajókötéltől), hogy regenerálódnia kellett. Neumann ezzel szemben a 100 méteren nem ugrott vízbe, így 500-on frissen állhatott rajthoz.
A korabeli úszóversenyekben nemcsak az jelentett plusz kihívást, hogy folyókban (vagy Athénban: tengerben) tartották őket, hanem sokszor vízi verekedés zajlott a versenyzők között. A trieszti Bagno Fontanában 1896-ban rendezett versenyen például úgy győzött 40 m háton Neumann, hogy ‒ a korabeli tudósítás szerint ‒ „általános keresztezés és rugdalózás” volt a résztvevők között. Utólag a zsűri Neumannt is kizárta, és nem hirdetett győztest. Ugyanitt a 800 méteres kitartó versenyen a négyszög alakú medencében körben úsztak a sportolók, és „a fordulóknál mindig verekszenek a belső helyért”.
De maga a természetes víz is rejtett láthatatlan veszélyeket. 1894-ben például a siófoki verseny 1000 méteres számát azért adta fel Neumann, mert homokzátonynak ütközött, ami megsebesítette. Máskor meg neki segített a természet: 1893-ban a Dunában megrendezésre kerülő osztrák bajnokságon az 5 kilométeres távon hatalmas fölénnyel vezetett az MTK kiváló úszója, Tomcsák Gusztáv, ám „holt területre tévedt” a csapattársával, így az áramlásokat jól kihasználni tudó Neumann az élre került, és győzött.
Az athéni olimpián 13 fokos volt a tenger hőmérséklete. Vastag faggyúréteggel kenték be magukat az úszók, hogy kevésbé fázzanak. Csónakkal vitték ki őket a rajthelyre, majd onnan a part felé kellett úszniuk a célt jelző kötélig, amit két csónakból tartottak. Neumann később úgy emlékezett, hogy a legnagyobb kihívás a sós víz volt, ami hamar kikezdte a szemét. Ráadásul komoly hullámok is nehezítették a tájékozódást. Így fogalma sem volt, merre járnak az ellenfelei, úszott a cél felé, amilyen gyorsan csak tudott. A vetkőzőfülkében tájékoztatták, hogy ő volt a leggyorsabb, ő az olimpiai bajnok. Jól mutatja a szélsőséges körülményeket, hogy Neumann nevezési ideje (ami osztrák csúcsnak számított) 5 perc 35 másodperc volt, Athénban 8 perc 12 másodperccel nyerte ezt a számot.
„A magyar fürgébb, a német kitartóbb”?
1895-ben a Szent Lukács gyógyfürdőben „villamos világítás mellett” megrendezett versenyen Gräfl Ödön (Hajós Pál „álnéven”) nyerte a 66 méteres gyorsúszást, míg Neumann az 550 méteres kitartó úszásban diadalmaskodott. Ekkor ragadtatta magát a fenti mondatra a Magyar Hírlap tudósítója.
Neumann valóban hosszú távú specialistának tűnhetett. 1893-ben 5 kilométeres versenyt nyert az osztrák bajnokságban, 1894-ben Siófokon 1000 méteren diadalmaskodott (ezzel övé lett az Anna-díj). 1893-ban és 1894-ben is Ausztria hosszú távú bajnoka tudott lenni (1609 méter). A címvédése komoly sportteljesítmények számított, ugyanis akkor rajthoz állt a kiváló Tomcsák Gusztáv is, de feladta a versenyt, mert nem bírta a 13 fokos vizet. Az athéni olimpián csak a két hosszú számban nevezett (500 és 1200 méter) Neumann. 1896-ban Triesztben pedig 800 méteren diadalmaskodott. Miután az Egyesült Államokba költözött, 1897 májusában érkezett a hír, hogy 5 angol mérföldes távon (8 kilométer és 45 méter) világrekordot úszott medencés állóvízben. Eközben 1 mérföldes részeredményével (1609 méteres) világrekordot ért el. Olyan paraméterekkel, ahogy Neumann úszott (21 méteres medence, állóvíz stb.), más még nem próbálkozott, ezért igyekezett Neumann az eredményeit világrekordként elfogadtatni. De az amerikai atlétikai szövetség azért nem ismerte el Neumann beküldött eredményeit világcsúcsnak, mert nem nyílt versenyen érte el őket.
Ugyanakkor rövid távokon sem volt eredménytelen Neumann. 1894-ben a bécsi nemzetközi versenyen 68 méteren ugyan csupán a harmadik helyre szorult, de 51 másodperces időeredményével beállította az addigi Európa-rekordot (a magyar Biegelbauer Árpád győzött 48, 3-mal.) 1896-ban a trieszti Bagno Fontanában 90 méteren lett Adria bajnok.
Tíz évvel később…
Neumann orvosegyetemet végzett, és sokat tett a bécsi iskolaorvos-hálózat kialakításáért. A szabályozott és kötelező iskolaorvosi szolgálat létrehozása a szociáldemokrata városvezetés alatt valósult meg. De még tíz évvel olimpiai bajnoki győzelme után is indult szenior versenyeken. 1906-ban a pörtschachi fürdőigazgatóság által a wörthi-tóban rendezett versenyen 500 méteren 10 perc 42 másodperces idővel győzött. És egy évvel később is megnyerte ugyanitt az úszóversenyt, igaz mindkét alkalommal immár „Paul Neumann Dr.”-ként.
1875.6.13 – 1932.2.9