1933
Május 3-án született Washingtonban.
1954
Feleségül vette Louis Weinberget, egy lányuk született.
1954
Diplomát szerzett a Cornell Egyetemen.
1957
Doktori fokozatot szerzett a Princeton Egyetemen.
1957-59
Posztdoktori kutatásokat folytatott a Columbia Egyetemen és Berkeley-ben a Kaliforniai Egyetemen.
1960-66
A Kaliforniai Berkeley-ben kutatott.
1966
A Harvard Egyetemre ment előadónak.
1967
Az MIT vendégprofesszora lett.
1979
Megkapta a fizikai Nobel-díjat Salammal és Glashow-val megosztva.
Nem csak elméleti fizikusként szerzett elismerést?
Weinberg kutatásai mellett híressé vált előadásairól, könyveiről, cionista nézeteiről, cinizmusáról. Saját szakmájáról egyszer így nyilatkozott: „Férfiak és nők távcsöveket, űrhajókat és részecskegyorsítókat építenek, végtelen órákon át ülnek íróasztaluk mellett, és értelmezik az összegyűjtött adatokat. A világmindenség megértésére való törekvés egyike azon kevés dolgoknak, amelyek az emberi életet kissé az útszéli komédia szintje fölé emelik, s valamelyest a tragédia méltóságával ruházzák fel.”
Fő tudományos elméleteit még életében igazolták?
Steven Weinberg, az 1979. évi fizikai Nobel-díj egyik kitüntetettje, a részecskefizikai anyagszerkezet és az alapvető kölcsönhatások leírására jelenleg legelfogadottabb, úgynevezett standard modell egyik kidolgozója. Az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatás egységes elméletét a genfi kutatóközpontban, a CERN-ben felfedezett részecskék, a W- s a Z-bozon létezése igazolta, amit az elmélet megjövendölt.
Mit gondol Weinberg a „Mindenség elméletéről”?
A „mindenség elmélete” egy olyan vélt elmélete a fizikának, amely teljes mértékben kapcsolatot teremt az összes fizikai jelenség között, megjósolja az összes kísérlet eredményét, amelyet elvégezhetünk, egyetlen modellben összefoglalja a fizika két legnagyobb alkotását, az általános relativitáselméletet, amely a nagyon nagy dolgokat, például a világűrt írja le, illetve a kvantumtérelméletet, amely az anyag nagyon kis részecskéire vonatkozik. Bár nagyon sokan előálltak ilyen elmélettel, kísérletileg egyet sem bizonyítottak be. Weinberg egy Scientific American-ben megjelent cikkében úgy vélte, hogy ez az elmélet talán 2050-re születhet meg.
Mi az a H-index?
A H-index az a szám, ami egy kutató sikerességét a publikációi és a rá való hivatkozások alapján mutatja meg. A szerzők általában törekszenek cikkeiket olyan lapban publikálni, ahol több hivatkozást remélhetnek, és amik szakmai szempontból nagyobb presztízsűek. A magas H-indexű kutató tehát sok erősen idézett cikket publikál. A 20-as H-index már nemzetközileg is figyelemre méltó teljesítmény, a 40-es pedig igazán kiemelkedő. Weinbergnek 2005-ben 97-es indexe volt.
Mi a véleménye az űrkutatásról?
Szerinte mindenki az űrprogramot tartja a legnagyobb műszaki-tudományos vívmánynak, miközben szerinte az óriás részecskegyorsítóé az elsőbbség. Sajnálja, hogy az erre fordítottnál jóval több pénz megy az emberes űrrepülésekre, amelyek során szerinte nem tesznek fel lényeges tudományos kérdéseket, csak kis gyakorlást jelentenek a meglevő technológiával. A Nemzetközi Űrállomást kifejezetten űrhajósok jelenlétére tervezték, de sok tudományos eredmény itt nem született, csillagászati szinte semmi, más területen is nagyon kevés. Szerinte az űrkutatást jelenleg emberek nélkül is egész jól meg lehetne oldani.
Tanulmányai
Weinberg a Bsc. fokozatát a Cornell Egyetemen szerezte meg 1954-ben, a PhD. fokozatot pedig a Princetoni Egyetemen, 1957-ben, Sam Treiman vezetése mellett. Jelenleg a fizika és csillagászat emeritus professzora a Texasi Egyetemen Austinban. Steven Weinberg azok közé a Nobel-díjas tudósok közé tartozik, aki több egyetemet is látogatott. A Cornell Egyetemen kívül hallgatott a Princetoni Egyetemen, és a Columbiai Egyetemen is. Munkássága során olyan díjakban részesült, mint a Nemzeti Tudományos Érem, Az év humanistája-díj, vagy a James Joyce-díj.
Nobel-díj
1979-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat kollégáival, Abdus Salammal, és Sheldon Glashow-val megosztva az elektromágnesség és a gyenge kölcsönhatás egyesített elméletéért. Sheldon Glashow a mai napig a Harvard Egyetem fizika osztályának emeritus professzora, Abdus Salam pedig pakisztáni fizikus és asztrofizikus volt, főként kvantummechanikával, a részecskefizikával, kölcsönhatások és szimmetriák vizsgálatával foglakozott. Érdekesség, hogy Glashow Weinberg gimnáziumi osztálytársa volt, elméletét Weinbergtől függetlenül alkotta meg.
Tudománynépszerűsítés
Weinberg számos tudományos könyve mellett tudomány-népszerűsítő műveket is írt. Egyik nagy sikerű műve „Az első három perc”, amely az Univerzum keletkezésének kezdetét mutatja be az olvasónak. Az Univerzum első három percében a maitól nagyon eltérő viszonyok uralkodtak, még nem léteztek stabil atomok, atommagok. Ellenkezőleg, a rendkívül nagy sűrűségű és magas hőmérsékletű gázban ekkor indult meg a kémiai elemek kialakulása. Ebbe a különös világba kalauzol el bennünket a könyv, innen kiindulva értjük meg tudományosan is, filozófiailag is, milyen előzményekből alakult világunk olyanná, amilyennek ma tapasztaljuk. A könyv megjelenése után világsikerré vált, minden nagyobb nyelvre lefordították. Még azok az olvasók is szívesen vállalták a természettudomány keményebb logikájának követését, a könyv olvasását, akiket végzettségük nem képesített erre, hiszen világunk kibontakozásának kérdései mindenkor izgatták a gondolkodó embert.
1933.5.3 – 0