Ada E. Yonath

1939
Június 22-én született Palesztinában.

1959-1962
A jeruzsálemi Héber egyetem kémia szakán tanult.

1962
Biokémiából diplomázik a jeruzsálemi Héber Egyetemen.

1964-1968
Doktori képzésen vett részt a Weizmann Intézetben, témája: a röntgen-krisztallográfia.

1968-1978
Tíz éven át Izraelben a proteinek kutatásával foglalkozott.

1979-1984
A berlini Max Planck Intézet genetikai kutatási csoportvezetője volt.

2009
Két másik kutatóval közösen elnyerte a kémiai Nobel-díjat a riboszóma kutatás terén elért eredményeikért.

Ő az első Közel-keleti Nobel-díjas nő?

Ő volt az első, aki felismerte a riboszóma alegységeinek funkcióit. Thomas Steitz és Venkatraman Ramakrishnan csatlakoztak kutatásához és 2009-ben hárman közösen nyerték el a kémiai Nobel-díjat a riboszóma kutatás terén elért eredményeikért. A tudóshármas által alkotott háromdimenziós modell megmutatja, miként kapcsolódnak a különböző antibiotikumok a riboszómához, így ma már ezeket a modelleket használják a kutatók az új antibiotikumok fejlesztése során.

Az emberiség neki köszönheti a riboszómák szerkezetének és működésének mélyreható megismerését?

Ada E. Yonath fő kutatási területe a sejteken belül annak a molekuláris compartmentnek, vagyis összetett molekuláris komplexnek a megismerése, amit riboszómáknak nevezünk. A riboszómák azért felelősek a sejten belül, hogy a sejt el tudja végezni a működéséhez szükséges fehérjék összeállítását, szintézisét. Ezek a riboszómák a sejtek “fehérjegyárainak” tekinthetők, mert itt alakulnak az enzimek, a vázfehérjék, az oxigént szállító hemoglobin, az immunrendszer ellenanyagai, egyes hormonok, és még sok ezernyi különböző szerkezetű és működésű fehérje, amelyek felépítik és működtetik az élőlényeket . Yonath munkásságának érdeme, hogy az általa irányított munkacsoport két évtizede kezdeményezte a riboszómák kikristályosítását, vagyis atomi szinten láthatóvá tette a riboszóma szerkezetét és működését.

Fontos szerepe volt az antibiotikum fejlesztésében?

A különböző baktériumokban lévő riboszómákat vizsgálta. Részletesen kikristályosította a baktériumok szerkezetét. Az antibiotikumok a különböző baktériumokban lévő riboszómákat támadják meg, s blokkolják működésüket, ezzel hatástalanítják a kórokozó baktériumokat. A riboszomális 3D struktúra lehetővé tette, hogy rekonstruálni lehessen, miképpen is zajlik a fehérjeszintézis, ami közvetetten új távlatokat nyitott az antibiotikum-kutatásban, orvosbiológiai felfedezésekben.

A Szegedi Tudományegyetemen és Budapesten is tartott előadást?

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi-konferenciája Nobel-ülésszakán tartott előadása címe: Küzdelem az antibiotikum rezisztencia ellen. 2007 májusában egy budapesti konferencián önkritikusan, kétségeit megfogalmazva adta elő azt, amit tudott és gondolt kutatásairól. Vitatta a rendezetlen fehérjék létezését, mert feltételezte: bizonyos körülmények között minden fehérje kikristályosítható és csak azért nem látjuk őket, mert nem találjuk a megfelelő körülményeket a láthatóvá tételükhöz. Vagyis vitatta, hogy funkcionálisan léteznek rendezetlen fehérjék.

Röntgen-krisztallográfia

A riboszómák egyaránt megtalálhatóak az úgynevezett prokariota, vagyis sejtmag nélküli lényekben, így például a baktériumokban és az eukarióta, vagyis „valódimagos sejtű” lényekben, így például a tölgyfában, a macskában, az emberben. Sőt: e kétféle típusú élőlényben fellelhető riboszómák működése nagyjából meg is egyezik, fölépítésük is hasonló, hiszen két alegységből állnak. Ám ezen alegységek mérete és működése nagymértékben eltér. Yonath és társainak érdeme a bakteriális, vagyis prokariota riboszómák kikristályosítása, illetve az azt követő nagyon részletes szerkezeti vizsgálata a különböző baktériumfajokon. A prokariota riboszóma megismerése révén szerzett tapasztalatok átültethetőek az eukariota riboszómák működésére is. Így a fehérje szintézis mechanizmusáról atomi szintre lebontott, részletes képet kaphatnak a kutatók. A prokariota riboszóma megismerése révén szerzett tapasztalatok átültethetőek az eukariota riboszómák működésére is. Így a fehérje szintézis mechanizmusáról atomi szintre lebontott, részletes képet kaphatnak a kutatók.

Elektronmikroszkópos krisztallográfia

A prokariota riboszóma megismerése révén szerzett tapasztalatok átültethetőek az eukariota riboszómák működésére is. Így a fehérje szintézis mechanizmusáról atomi szintre lebontott, részletes képet kaphatnak a kutatók. Ennek orvosbiológiai jelentősége az, hogy a gyógyászatban használt antibiotikumoknak jelentős csoportja olyan módon öli meg a baktériumokat, hogy a bakteriális riboszómák működését gátolja. Yonath és csoportja munkájának eredményeként arról is egyre többet tudnak a kutatók, hogy a különböző bakteriális fehérjeszintézisen keresztül ható antibiotikumoknak a riboszómán belül mi a pontos támadási pontja. Ennek alapján tudják a régi antibiotikumokat módosítani. Ugyanis az antibiotikum néhány molekulájának változtatásával nagy hatással alkalmazható a gyógyászatban. Közben az antibiotikumokra kialakuló rezisztenciáról – a rezisztenssé váló baktériumtörzsek szerkezeti változásairól, mutációiról – is egyre több információ áll a kutatók rendelkezésére. Így újabb antibiotikumok kidolgozása lehetséges!

Riboszómák kikristályosítása

A sejteken belül annak a molekuláris compartmentnek, vagyis összetett molekuláris komplexnek a megismerése Yonath fő kutatási területe, amit riboszómáknak nevezünk. A riboszómák azért felelősek a sejten belül, hogy a sejt el tudja végezni a működéséhez szükséges fehérjék összeállítását, szintézisét. Ezek a riboszómák a sejtek fehérjegyárainak tekinthetők. Yonath munkásságának érdeme, hogy az általa irányított munkacsoport két évtizede kezdeményezte a riboszómák kikristályosítását és a kristályosítást követően azoknak az atomi szintig lemenő szerkezeti vizsgálatait. A kutatások jelentőségét pedig úgy érzékelteti, hogy jelzi: a prokarióta riboszóma megismerése révén szerzett tapasztalatok átültethetőek az eukarióta riboszómák működésére is. Így a fehérjeszintézis mechanizmusáról atomi szintre lebontott, részletes képet kaphatnak a kutatók.

1939.6.22 – 0