1937
Augusztus 8-án született Los Angelesben. Felmenői ukrán és román askenázi zsidók voltak.
1955
Felvételt nyert Lee Strasberg legendás színiiskolájába. A szobatársát Gene Hackmannek hívták. Sokak szerint, a legtehetségtelenebb növendékekként tartották számon őket.
1957
A kaliforniai Pasadena Playhouse-ban kezd játszani Gene Hackman és Robert Duvall későbbi Oscar-díjas színészekkel.
1967
Megkapta első komolyabb szerepét Mike Nichols a Diploma előtt (The Graduate) című filmjében. Óriási sikert aratott: 30 éves korában filmsztárnak kiáltották ki, Oscar- és Golden Globe-díjra jelölték legjobb férfi főszereplő és legígéretesebb elsőfilmes kategóriában.
1969
Szerepelt az Éjféli cowboy (Midnight cowboy) című filmben, amelyért a következő évben BAFTA-díjat kapott. Ebben az évben kötött házasságot Anne Byre színésznővel, akitől egy lánya született, illetve felesége előző házasságából született lányát is örökbe fogadta.
1970
A kis nagy ember (Little Big Man) című filmben játszott főszerepet: több mint száz évet “öregedett” a film során, amiben egy 121 éves férfi életútját mutatta be.
1973
Világsikert hozott a Pillangó (Papillon) című filmdráma is. Franklin J. Schaffer rendezésében, partnere Steve McQueen volt.
1980
Oscar-díjat nyert legjobb férfi főszereplő kategóriában a Kramer kontra Kramer (Kramer vs. Kramer) című filmben nyújtott alakításáért. Újból megnősült, Lisa Gottsegent vette el, akitől négy gyermeke született.
1982
Női szerepben tűnt fel az Aranyoskám (Tootsie) című vígjátékban, amiért BAFTA- és Golden Globe-díjat kapott legjobb férfi főszereplő kategóriában.
1986
A legjobb férfi főszereplőjének járó Golden Globe-díját nyerte el Az ügynök halála (Death of Salesman) című a drámában nyújtott alakításáért.
1989
Az Esőember (Rain Man) című melodrámáért újabb Oscar és Golden Globe-díjat nyert legjobb férfi főszereplő kategóriában.
1991
A Steven Spielberg által rendezett Hook (Hook) című kalandfilm főszereplője.
1997
Főszerepet játszott az Amikor a farok csóválja… (Wag the Dog) című vígjátékban, amelyért Oscar-díjra jelölték. Ugyanebben az évben neki ítélték a Cecil B. DeMille életműdíjat.
2003
Szerepel a Holdfényév (Moonlight Mile) és Az ítélet eladó (Runaway Jury) című filmekben.
2012
Megrendezte a Kvartett – A nagy négyes (Quartett) című filmet, amelyért David di Donatello-díjra jelölték.
Dustin Hoffman családjának viszonylatában sok színészi szál egyesül?
A Dustin keresztnevet is egy színész – Dustin Farnum némafilmes – után adták szülei. Anyja, Lilian, Dustin Hoffman kiskorában az amatőr színészettel próbálkozott, míg meg nem született második fia, ami után családanyai szerepben maradt. Hoffman első felesége is színésznő. Ebből a házasságából született lánya, Jenna Byrne a Vírusban (Outbreak, 1995) és az Amikor a farok csóválja… (Wag the Dog, 1997) című filmekben kapott szerepet apja oldalán. Lisa Gottsegennel kötött házasságából született gyermekeivel pedig több filmben is együtt játszott: Jake a Befutó (Luck, 2011) című sorozatban, a Barney és a nőkben (Barney’s version, 2010), az Esőemberben (Rain Man, 1989) és a Hookban (Hook, 1992) játszott apjával, utóbbiban Rebecca és Maxwell is szerepelt. Legkisebb lánya, Alexandra is színésznői pályára lépett, ő a Holdfényév (Moonlight Mile, 2002) című filmben látható édesapjával.
Guinness rekordot is döntött egyik emlékezetes alakításával?
1970-ben mutatták be Amerikában Arthur Penn – A Thomas Berger azonos című regényén alapuló – Kis nagy ember (Little Big Man) című westernfilmjét, amely az elsők között ábrázolta az indiánok szemszögéből az amerikai őslakosok és a telepesek vérre menő viszonyát. Ebben Dustin Hoffman, a film fiktív főhőseként a 121 éves Jack Crabb szerepét játssza, aki az idősotthonba érkező történész érdeklődésére visszaemlékezik kalandos ifjúságának idejére, főként arra, hogy hogyan és miért állt bosszút az amerikaiak tábornokán. A filmben Hoffman a kamaszfiútól a 121 éves öregemberig minden életszakaszban megmutatkozik, amivel Guinness rekordot döntött és bekerült a Guinness Rekordok könyvébe “Egy filmszínész által ábrázolt legnagyobb életidő” kategóriában.
A színész szinkronszínészként is tevékenykedett?
Hoffman több animációs filmhez is kölcsönözte hangját. 2008-ban kezdődött szinkronszínészi karrierje a Cincin lovag (The Tale of Despereaux, 2008) című legendából íródott animáció Luciferijének szinkronizálásával kezdődött, és még ugyanebben az évben belekezdett a háromrészes Kung Fu Panda szinkronizálásához. A 2008-ban, 2011-ben és 2016-ban megjelent trilógiában Dustin Hoffman Shifu mester hangját kölcsönözte a gyerekek és az animációt szeretők nagy örömére.
Zsidó örökségével, amely hatott karrierjére is, több mint hét évtized után szembesült?
Amikor a 2012-es Kvartett – A nagy négyes (Quartett) című filmet megrendezte, egy interjúban számot vetett zsidó örökségével. Az interjúban is úgy nyilatkozott, hogy nem elégedett a filmjével, mivel zsidóként sosem elégedett. Gyerekkorában érték bántások származása miatt, annak ellenére is, hogy nem tartották a zsidó hagyományokat. Második családjával viszont a zsidó szokások szerint élnek. A Barney és a nőkben (Barney’s version, 2010) a temetőjelenetben előkerült ez az identitáskérdés, még pedig azzal kapcsolatban, hogy a színésznek kell-e kipát viselnie. Hoffman ekkor felhívta rabbi barátját, akinek mesélt a filmbeli karakteréről, amire a rabbi azt mondta, hogy ez esetben a kipa viselete opcionális, aminek következtében nem viselte a színész a fejfedőt.
Együtt kezdte pályáját Gene Hackman Oscar-díjas színésszel, akivel közös karrierjük évtizedek után újra összefonódott
A kaliforniai Pasadena Playhouse-ban 1957-től együtt játszott és jó barátságot ápolt Robert Duvall és Gene Hackmann későbbi Oscar-díjas színészekkel is. Gene Hackman és Dustin Hoffman együtt költöztek fiatalon New Yorkba, hogy televíziós és színházi produkciókban lépjenek fel. Hoffman egy ideig Hackmannél lakott. 2003-ban Hackman és Hoffman együtt játszottak Az ítélet eladó (Runaway Jury) című filmben, ahol Gene Hackman az öntelt, arrogáns profit alakítja, míg Dustin Hoffman a liberális ügyvédet formázza meg.
Antihősként nyerte el a közönség és a szakma megbecsülését
Dustin Hoffman sokoldalúságáról ismert a színészek között, a legtöbben főként a sebezhető antihős-alakításairól ismerhetik, amelyeket pályája elején játszott főként. Ezek közül néhány példa, amikor a Kis nagy ember (Little Big Man, 1970) indiánmészárlásainak szemtanújaként, a Szalmakutyák (Straw Dogs, 1971) gyenge, otthonát foggal-körömmel védő matematikusaként alakított, de más alkoholista, önromboló karaktereket is játszott. Alacsony termetével és nem az általában vett jóképű karakterével része volt abban is, hogy elismerjék és alkalmazzák az átlagos kinézetű, de érzelmileg robbanékony szereplőket is Hollywoodban. Az eltelt évtizedekben pozitív hősök szerepébe, női szerepbe és különböző korú karakterek bőrébe is bújt.
Filmes és színpadi színészi karrierje mellett a rendezői karrierbe is belekóstolt
Bár fiatalkorában nemegyszer vett részt segédrendezőként vagy rendezőként színházi darabok színpadra állításában – New Yorkban segédrendezőként dolgozott Arhur Miller Pillantás a hídról (A View from the Bridge) című drámájának színpadra dolgozásában, majd 1974-ben rendezőként debütált a Broadwayn Murray Schisgal All Over Town című darabjával –, évtizedeket kellett várnia a moziszerető közönségnek, hogy Hoffmant a kamera másik oldaláról is megismerhesse. 2012-ben Kvartett – A nagy négyes (Quartett) címmel megjelent a 75 éves Dustin Hoffman által rendezett első film. A történet egy angol idősek otthonában játszódik és a komédia alapját az itt élő operaénekesek éves koncertje adja, amikor az egyik főszereplő felesége is felbukkan… A filmért Dustin Hoffmant a Legjobb európai film kategóriában David di Donatello-díjra jelölték, a főszereplőt, Maggie Smith-t pedig legjobb színésznő kategóriában Golden Globe-díjra terjesztették fel.
Annak ellenére, hogy az Aranyoskám vígjáték, Hoffmannak nagyon komoly szerepet jelentett
Dustin Hoffmant kollégái úgy ismerik, mint aki mindig elmélyed a részletekben és nagy figyelmet fordít minden apróságra. Ehhez a szerephez másfél órán keresztül öltöztették, két és fél óra pedig arra kellett a színésznek, hogy kisminkeljék és belehelyezkedjen a karakterébe. Emellett a filmszerep kedvéért nővé váló színész sokat elemezte női önmagát. Mikor először meglátta magát nőként, nem találta magát vonzónak, ez pedig elgondolkodtatta azon, hogy hogyan is viszonyulnak a férfiak a kevésbé vonzó nőkhöz. Ezért a filmet, annak ellenére, hogy az Amerikai Film Intézet (American Film Institute) minden idők második legviccesebb mozifilmjeként tartja számon, Dustin Hoffman nem tudta sosem komédiának tekinteni. Ennek ellenére mégis nagyon sok poén köszönhető magának a színésznek.
Televíziós karrierje is sikereket hozott neki
Az 1985-ben leforgatott Az ügynök halála (Death of Salesman) című drámában nyújtott alakításáért a televíziós minisorozat vagy tévéfilm kategória legjobb férfi főszereplőjének járó Golden Globe-díját nyerte el. Néhány évtized elteltével, Hoffman exszerencsejátékosként szerepelt az HBO Befutó (Luck, 2011) című sorozatában, amely a profi lóverseny világában játszódik. A TV-képernyőről visszatért a mozivászonra is, az A Séf (Chef, 2014) étteremtulajdonosaként, majd újból egy televíziós adaptációban – Akéb sőnket – Nőj meg, teknős! (Roald Dahl’s Esio Trot, 2015) – jelent meg, amelyben egy szomszédasszonyába szerelmes férfit alakít, aki képes bármilyen cselre, hogy a nő kedvére tegyen.
Számos elismerés tanúskodik a színész-rendező sikereiről
Összesen hétszer jelölték Oscar-díjra, amiből kettőt – 1980: Kramer kontra Kramer (Kramer vs. Kramer), 1989: Az Esőember (Rain Man – című filmekben nyújtott alakításáért a legjobb férfi főszereplő kategóriában meg is nyert. 13 Golden Globe-jelölésből hatot nyert el, emellett pedig neki ítélték a Cecil B. DeMille életműdíjat. Nyolc BAFTA-jelöléséből hármat kapott meg, hat David di Donatello jelölés közül pedig négyet zsebelt be. Emmy-díjban, az Amerikai Film Intézet díjában, Kennedy Center Honors kitüntetésben és számos nemzetközi díjban részesült tevékenységéért.
1937.8.8 – 0